👵 30 ÉVE VÁRTAK ERRE A NYUGDÍJASOK – HEGEDŰS MINISZTER BEJELENTÉSE ÚJ VÁLTOZÁST HOZHAT!

Elkészült a várólisták csökkentését célzó program

Magyarországon betegek ezrei ismerik azt a helyzetet, amikor az orvos közli: műtétre van szükség, de a beavatkozásra még hosszú hónapokat, rosszabb esetben akár éveket kell várni. Ez különösen súlyosan érinti az időseket, akik közül sokan állandó fájdalommal, romló látással vagy egyre nehezebb mozgással kénytelenek együtt élni.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter most azt jelentette be, hogy elkészült a várólisták érdemi csökkentését célzó szakmai program, amely a szükséges kormányzati döntés után már ősszel elindulhat.

A változás nem kizárólag a nyugdíjasokat érintené, de az idősebb korosztály lehet az egyik legnagyobb nyertese. A leghosszabb várólisták között ugyanis olyan beavatkozások szerepelnek, amelyekre az életkor előrehaladtával egyre több embernek van szüksége.

A térdprotézis-, a csípőprotézis- és a szürkehályog-műtétek esetében alakult ki a legsúlyosabb helyzet. Egy nyugdíjas számára a több száz napos várakozás nem egyszerű kényelmetlenséget jelent. Ennyi idő alatt tovább romolhat a mozgásképessége, fokozódhatnak a fájdalmai, és egyre inkább mások segítségére szorulhat.

Szürkehályog esetén ugyancsak komoly a tét. A romló látás megnehezítheti az önálló közlekedést, növelheti az elesések veszélyét, és akár a legalapvetőbb hétköznapi feladatok elvégzését is akadályozhatja.

A program célja ezért nem egyszerűen az, hogy több műtétet végezzenek. A minisztérium finanszírozási hátteret, pontos végrehajtási menetrendet és számonkérhető eredményeket rendelne az intézkedésekhez. Ez azért fontos, mert önmagában attól még nem rövidülnek le a várólisták, hogy több pénz kerül ugyanabba a rendszerbe.

Több mint 35 600 beteg vár csak a három legnagyobb listán

A nyár eleji adatok szerint a három leghosszabb várólistán összesen több mint 35 600 beteg szerepelt. Közülük közel 20 ezren térdprotézisre, csaknem 9800-an csípőprotézis-műtétre vártak, szürkehályog-műtétre pedig közel 6000 ember várakozott 60 napnál hosszabb ideje.

Ezek ráadásul csak a legnagyobb várólisták, nem a teljes magyar betegállomány adatai. A három érintett területen körülbelül 20 százalékkal emelkedett a várakozók száma egyetlen év alatt.

Az intézmények között közben rendkívül nagy különbségek alakultak ki. Volt olyan térdprotézis-lista, ahol a betegek fele három napon belül műtétre került, miközben ugyanabban az intézményben az átlagos várakozási idő meghaladta az 500 napot.

Ez önmagában nem bizonyítja, hogy bárki szabálytalanul került volna előrébb. Sürgős egészségi állapot, gyors romlás vagy más egyéni orvosi körülmény is indokolhatja az eltérő időpontokat. A hatalmas különbségek azonban megmutatják, hogy átláthatóbb és jobban szervezett betegirányításra van szükség.

Egy várólistán szereplő ember számára az országos átlag kevés vigaszt jelent. Ő elsősorban azt szeretné tudni, miért kell 300 vagy 400 napot várnia, miközben máshol ugyanazt a beavatkozást jóval korábban elvégzik.

Egy jól működő rendszernek ezért nemcsak gyorsabbnak, hanem kiszámíthatóbbnak is kell lennie. A betegnek tudnia kell, milyen szempontok alapján kapott időpontot, miért változhat a sorrend, és átkerülhet-e olyan intézménybe, ahol hamarabb el tudják végezni a műtétet.

Kedveld Te is
2027 végére kemény határt szabnának a várakozásnak

A korábbi kormányzati döntés már konkrét célt is kijelölt. 2027 végére a fekvőbeteg-ellátásban legfeljebb hat hónapos, a járóbeteg-ellátásban pedig legfeljebb két hónapos várakozási időt szeretnének elérni.

Ez a jelenlegi helyzethez képest komoly vállalás. Egyes protézisműtéteknél ma több száz napot is várhatnak a betegek, ezért bizonyos intézményekben nem kisebb korrekcióra, hanem jelentős kapacitásbővítésre és teljes szervezési átalakításra lehet szükség.

Hegedűs Zsolt egyik legfontosabb mondata éppen erre utalt: „Nem szeretnénk több pénzből ugyanazt a rendszert működtetni.”

A kijelentés azért lényeges, mert a költségvetési többlet önmagában nem garantálja, hogy a betegek hamarabb kerülnek műtőbe. Ha a szervezési hibák, a kihasználatlan kapacitások és az intézmények közötti szélsőséges különbségek megmaradnak, akkor a rendszer legfeljebb drágább lesz, de nem feltétlenül hatékonyabb.

Hirdetés
A valódi eredményt az mutatná meg, hogy csökken-e a várakozók száma, rövidülnek-e a több száz napos sorok, és egyenletesebbé válik-e az ellátás az ország különböző részein.

A tervek szerint ősszel új betegelégedettségi platform is elindulhat. Ennek segítségével már nemcsak az intézmények saját jelentéseiből lehetne következtetni az ellátás minőségére, hanem maguk a betegek is rendszeresen elmondhatnák a tapasztalataikat.

A rendszer akkor lehet igazán hasznos, ha nem merül ki egyszerű internetes értékelésekben. Ha egy osztályon rendszeresen rossz a tájékoztatás, túl hosszú a várakozás vagy állandó szervezési problémák jelentkeznek, annak a döntéshozók számára is láthatóvá kell válnia.

Hegedűs azt is bejelentette, hogy szeptemberben átláthatóbbá tennék az Országos Mentőszolgálat minőségi mutatóit, és több adatot hoznának nyilvánosságra a kórházi fertőzésekről.

A tervek szerint 2027 elején egy önálló egészségügyi minőségellenőrző hatóság is megkezdheti működését. Az intézkedések mögött ugyanaz az elv áll: amit nem mérnek, és amit a betegek sem láthatnak, azon rendkívül nehéz érdemben javítani.

A bejelentés megtörtént, de a végrehajtás lesz az igazi próba

A minisztérium ősszel az állami és a magánegészségügy kapcsolatának újraszabályozásában is előrelépést ígér. Világosabbá tennék, miként használható az állami vagyon, az állami munkaidő és az állami finanszírozás azokban az esetekben, amikor a két rendszer találkozik.

Ennek közvetlen hatása lehet a várólistákra is. Ha egy beteg az állami ellátásban hosszú hónapokat kénytelen várni, miközben ugyanaz a szakmai kapacitás a magánszektorban lényegesen gyorsabban elérhető, akkor pontosan látni kell, hogyan használják fel az emberi és tárgyi erőforrásokat.

Fontos ugyanakkor, hogy Hegedűs Zsolt nem kizárólag nyugdíjasoknak szóló programot jelentett be. A várólistákon minden korosztályból vannak betegek, ezért a gyorsabb műtéti ellátás minden jogosult számára segítséget jelenthet.

Az idősebbek mégis különösen sokat nyerhetnek a változással. Egy csípő- vagy térdprotézisre váró ember sokszor már bevásárolni, lépcsőzni vagy segítség nélkül közlekedni sem tud úgy, mint korábban. Minél tovább húzódik a műtét, annál hosszabb ideig marad fájdalomban és kiszolgáltatott helyzetben.

Egy 75 éves ember számára az 500 napos várakozás nem egyszerű statisztikai adat. Ez csaknem másfél év fájdalmat, korlátozott mozgást és elveszített időt jelenthet, amit később senki sem tud visszaadni.

Harminc év alatt felhalmozódott személyzeti, szervezési, kapacitásbeli és finanszírozási problémákat természetesen nem lehet néhány hónap alatt eltüntetni. Hegedűs maga is arról beszélt, hogy a stratégiai építkezés mellett folyamatos „tűzoltás” zajlik az intézményekben.

A szakmai program már elkészült, de a végrehajtás megkezdéséhez még szükség van a kormány döntésére. Ha ez megszületik, a jelenlegi tervek szerint már ősszel elindulhat a várólisták célzott csökkentése.

A siker mércéje egyszerű lesz: kevesebben várnak-e térd- és csípőprotézisre, rövidülnek-e a több száz napos várakozások, csökkennek-e az intézmények közötti különbségek, és pontosabban tudják-e a betegek, mikor kerülnek végre sorra.

Éppen ezért lehet Hegedűs Zsolt várólista-programja az egyik legfontosabb egészségügyi vállalás, ha valóban végre is hajtják.

A nagy bejelentés tehát megtörtént. Az igazi örömhír azonban majd az lesz, amikor az idős betegnek már nem azt mondják, hogy térjen vissza egy év múlva, hanem azt: néhány hónapon belül megműtik.