Skip to content Egyéb 2026. okt. 11. Imaláncot hirdetett Seszták Miklósért a KDNP Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei szervezete , miközben a párt alelnöke és volt nemzeti fejlesztési miniszter jelenleg letartóztatásban van egy súlyos korrupciós ügy gyanúsítottjaként. A kereszténydemokrata szervezet arra kér minden „jó szándékú embert”, hogy imával, összefogással és támogatással forduljon Seszták felé, akit a bejegyzés már „politikai fogolyként” említ.
A megfogalmazás azonban fontos határt lép át a tények és a párt politikai értelmezése között. Seszták valóban letartóztatásban van, de azt, hogy „politikai fogoly” lenne, nem bíróság vagy más független jogi fórum állapította meg. Ez a Fidesz–KDNP politikai álláspontja, amelyet a pártszövetség az utóbbi hetekben egyre következetesebben használ a letartóztatott korábbi kormányzati szereplőkre. A bíróság ezzel szemben büntetőeljárási kényszerintézkedést rendelt el Sesztákkal szemben.
A felhívás szerint „ahol az emberi szó kevés, ott az ima is erőt adhat”, ezért arra kérik a követőket, hogy mondjanak el egy imát Sesztákért, majd osszák tovább a bejegyzést, hogy minél többen csatlakozzanak. A történet külön érdekessége, hogy a KDNP hivatalos nyilvántartása szerint éppen Seszták Miklós a párt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei szervezetének elnöke.
„IMALÁNC SESZTÁK MIKLÓSÉRT!”
A vármegyei KDNP-szervezet üzenete egyértelműen a személyes és vallási szolidaritásra épít. Nem a nyomozás részleteit elemzik, és nem bizonyítékokat sorolnak Seszták ártatlansága mellett, hanem közösségi összefogást kérnek a politikus számára. A bejegyzés szerint most különösen fontos, hogy „a hit, az összefogás és az egymásért mondott ima erejével” forduljanak felé, és Istentől kérjenek számára erőt, kitartást és reményt.
Az imalánc önmagában természetesen vallási és közösségi kezdeményezés, amelynek nincs büntetőeljárási következménye. Senkinek a bűnösségét vagy ártatlanságát nem változtatja meg, ugyanakkor jól mutatja, milyen irányba mozdult el a KDNP kommunikációja Seszták letartóztatása óta: a párt már nem pusztán vitatja a hatósági intézkedések szükségességét, hanem politikai üldöztetésként igyekszik keretezni az ügyet.
EZ IS ÉRDEKELHET
‹ EZÉRT TESZ EGYRE TÖBB EMBER EGY KANALAT AZ ABLAKBA A HIDEG BEÁLLTÁVAL
DÚRÓ DÓRA EGY MONDATTAL JELENTETTE BE AZ ÖRÖMHÍRT
A VÁRTNÁL IS ROSSZABB HÍR ÉRKEZETT AZ IDEI TÉLRŐL
VÁRATLAN AJÁNDÉK A KORMÁNYTÓL: MÉG NAGYOBB EMELÉST KAPHAT RENGETEG NYUGDÍJAS JANUÁR 1-JÉTŐL
A TISZA ÚJ DÖNTÉSE BORÍT MINDENT: REKORDMAGASRA EMELTÉK A BÍRSÁGOK ÖSSZEGÉT
MAGYAR PÉTER BUKHATJA A MINISZTERELNÖKI SZÉKET TOROCZKAI SZERINT
KAPITÁNY ISTVÁN BORÍT MINDENT: A NYOMOZÓK SZEME IS KIKEREKEDHETETT AMIKOR MEGLÁTTÁK!
RÁKAY PHILIP KÖRÜL FORRÓSODIK A TALAJ – MEGSZÓLALT A RENDŐRSÉG IS AZ ÜGYBEN
1940-1961 SZÜLETETTEK FIGYELEM! ERRŐL MÉG MINDIG SOKAN NEM TUDNAK, PEDIG 96 EZER FORINT PLUSZT ADNAK!
KELLEMETLEN KÉRDÉST SZEGEZETT AZ ÉDESAPJÁNAK A KAMERÁK ELŐTT STOHL LUCA: SZEMÉT VAGY!
› Ez azért figyelemre méltó, mert közben a nyomozó hatóság egészen más történetet ismertetett. A Legfőbb Ügyészség szeptemberben azt közölte, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján Sesztákkal szemben több korrupciós bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel, és ezért kérte országgyűlési mentelmi jogának felfüggesztését.
SESZTÁK NEM ELÍTÉLT, HANEM GYANÚSÍTOTT
Ez az egész ügy egyik legfontosabb jogi különbsége. Seszták Miklóst nem ítélték el, és jelenleg nem jogerős szabadságvesztés-büntetését tölti. Letartóztatásban van, vagyis egy büntetőeljárás során alkalmazott kényszerintézkedés hatálya alatt áll. A bűnösségéről később kizárólag bíróság dönthet.
A Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 30-án harminc napra rendelte el a letartóztatását, vagyis a jelenlegi döntés október 30-áig szól. A bíróság közlése szerint a korrupciós bűncselekmények megalapozott gyanújával kapcsolatban nem merült fel kétely, a kényszerintézkedésnél pedig különösen fontos szempontként jelent meg, hogy a később meghallgatandó személyek vallomását ne lehessen befolyásolni.
Ez nem azt jelenti, hogy a bíróság Sesztákot bűnösnek találta. A letartóztatásról döntő nyomozási bíró nem jogerős büntetőítéletet hozott, hanem azt mérlegelte, hogy az eljárás jelenlegi szakaszában szükséges-e a legsúlyosabb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés.
AZ ÜGYÉSZSÉG TÖBB MINT 11 MILLIÁRDOS JOGTALAN ELŐNYRŐL BESZÉL
A gyanú ugyanakkor messze nem jelentéktelen ügyhöz kapcsolódik. A Legfőbb Ügyészség szerint megalapozottan feltehető, hogy Seszták Miklós korábbi nemzeti fejlesztési miniszterként, illetve Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatója 2015 és 2018 között közvetítőkön keresztül összesen több mint 11 milliárd forintnyi jogtalan előnyt vehetett át a Volánnal szerződéses kapcsolatban álló gazdasági szereplőktől.
Az ügyészségi közlemény további gyanúkat is felsorolt. Eszerint egy építőipari cégcsoport képviselője állami megrendelések reményében felajánlhatta, hogy egyes beruházások vállalkozói díjának tíz százalékát visszajuttatja a miniszternek, és a hatóság szerint ebből több mint egymilliárd forintnyi jogtalan előny kerülhetett hozzá. Egy további szálon uszoda- és tornaterem-beruházásokkal kapcsolatban mintegy 270 millió forintnyi jogtalan előnyt említett az ügyészség.
Ezek mind hatósági gyanúk, nem jogerős ténymegállapítások. Seszták tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el, és az ellene megfogalmazott állításokat megalapozatlannak tartja.
A VOLÁNBUSZ-ÜGYBEN TÍZMILLIÁRDOS VAGYONI KÁRT IS VIZSGÁLNAK
A Sesztákhoz kapcsolódó nyomozás egyik központi része a Volánbuszok korábbi járműbeszerzése. A hatóság gyanúja szerint 2015 és 2018 között több mint hatszáz használt autóbuszt szerezhettek be túlárazva, és ezzel körülbelül tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozhattak az állami vállalatoknak.
Egy kecskeméti ingatlan megszerzésénél további legalább 550 millió forintos vagyoni hátrány gyanújáról is beszámoltak. A nyomozás szerint a megszerzett pénzek egy része köztes cégeken, kölcsönszerződéseken és különböző gazdasági konstrukciókon keresztül kerülhetett tovább. Seszták és a többi érintett büntetőjogi felelősségét azonban ezekben a kérdésekben is az eljárásnak kell bizonyítania.
Éppen ezért a „politikai fogoly” kifejezés jóval többet állít annál, mint ami jelenleg jogilag megállapítható. A KDNP és a Fidesz ezzel azt sugallja, hogy a büntetőeljárás elsődleges oka politikai, miközben a nyomozó hatóság konkrét gazdasági és korrupciós gyanúkat ismertetett.
A FIDESZ MÁR KÜLÖN OLDALON NEVEZI POLITIKAI FOGOLYNAK
A vármegyei KDNP bejegyzése nem elszigetelt megfogalmazás. A Fidesz hivatalos felületén külön adatlap jelent meg Seszták Miklósról „politikai fogoly” megjelöléssel. A párt azt állítja, hogy az őrizetbe vétel és a letartóztatás körülményei jogsértők, és az egész eljárást az új kormány politikai leszámolásaként értelmezi.
A párt tehát láthatóan tudatosan épít erre a kifejezésre. Hasonló kommunikáció jelent meg más, korábbi kormányzati szereplők letartóztatásánál is. A Fidesz és a KDNP képviselői több alkalommal azt állították, hogy az új vagyonvisszaszerzési rendszer és a büntetőeljárások az ellenzéki politikusok megfélemlítését szolgálják.
Az ellenoldalon viszont a hatóságok azt hangsúlyozzák, hogy az eljárások konkrét bizonyítékokra épülnek, a kényszerintézkedéseket pedig nem a kormány, hanem bíró rendeli el. Ez a két értelmezés most teljesen szemben áll egymással.
A MEGFIGYELÉS MIATT IS KÜLÖN CSATA ROBBANT KI
Seszták ügyében az elmúlt napokban az is kiderült, hogy a nyomozó főügyészség még mentelmi jogának felfüggesztése előtt rejtett megfigyelést alkalmazott vele szemben. A Központi Nyomozó Főügyészség ezt maga erősítette meg, és azt közölte, hogy olyan leplezett eszközről volt szó, amelyhez sem bírói, sem ügyészi engedély nem szükséges. Az ügyészség szerint ezt a hatályos szabályok országgyűlési képviselővel szemben is lehetővé tették.
Seszták védője és több KDNP-s politikus ezzel nem ért egyet. Szerintük a megfigyelés és a későbbi letartóztatás jogszerűsége is erősen vitatható. A párt saját oldalán Seszták ügyvédjének álláspontját idézve már „törvénytelen letartóztatásról” és „előrehozott büntetésről” beszélt.
Ez azonban az ügyvéd és a párt álláspontja. A letartóztatást bíróság rendelte el, a rejtett figyelés jogszerűségét pedig az ügyészség kifejezetten megvédte. A két oldal közötti jogvita ezért önmagában nem bizonyítja sem azt, hogy politikai megtorlás történt, sem azt, hogy minden hatósági intézkedés vitán felül áll.
AZ ÜGYVÉD ÁLLÍTÓLAGOS MEGFIGYELÉSE MÉG ÉRZÉKENYEBB KÉRDÉS LETT
Külön botrányt okozott Seszták védőjének állítása, miszerint a hatóságok őt is megfigyelhették. A Budapesti Ügyvédi Kamara erre reagálva hangsúlyozta, hogy az ügyvédi titok és a független védelem alapvető jogállami garancia, ezért minden törvénytelen ügyvédi megfigyelést elfogadhatatlannak tart.
A Központi Nyomozó Főügyészség ugyanakkor azt közölte, hogy Seszták ügyvédjével szemben külön rejtett figyelést nem rendeltek el. A hatósági álláspont szerint az ügyvéd azért jelenhetett meg a megfigyelés során készült adatokban, mert Sesztákkal találkozott.
Ez a vita azért fontos, mert a Fidesz–KDNP éppen az ilyen eljárási kérdésekből építi fel azt az érvelést, amely szerint Seszták nem egyszerű korrupciós gyanúsított, hanem politikai célpont. A vádhatóság viszont azt állítja, hogy minden intézkedésnek megvolt a törvényes alapja.
AZ IMALÁNC EBBE A POLITIKAI KÜZDELEMBE ÉRKEZETT MEG
A szabolcsi KDNP felhívása ezért jóval több lett egy egyszerű vallási üzenetnél. Az imalánc egyszerre fejez ki személyes szolidaritást Sesztákkal és erősíti azt a politikai narratívát, amelyben a volt miniszter üldözöttként jelenik meg.
A poszt egyetlen szóval sem foglalkozik a többmilliárdos korrupciós gyanú részleteivel. Ehelyett Seszták nehéz helyzetére, a hitre és az összefogásra helyezi a hangsúlyt. Ez kommunikációs szempontból érthető: egy imalánc célja nem vádiratok elemzése. Ugyanakkor a „politikai fogoly” megjelölés miatt maga a kezdeményezés is egyértelműen politikai tartalmat kap.
A vallási szolidaritás és a büntetőeljárás ráadásul nem zárják ki egymást. Valaki akkor is imádkozhat egy letartóztatott emberért, ha közben elfogadja, hogy a gyanút a hatóságoknak ki kell vizsgálniuk. A kérdés inkább az, hogy a támogatásból következik-e az eljárás politikai természetének bizonyítottsága. Jelenleg nem következik.
A BÍRÓSÁG NEM POLITIKAI ÁLLÁSFOGLALÁST HOZOTT
A letartóztatás elrendelésekor a nyomozási bíró nem arról döntött, hogy a Fidesz vagy a TISZA politikai értelmezése helyes-e. A bíróság azt mérlegelte, hogy a büntetőeljárás jelenlegi szakaszában fennállnak-e a letartóztatás törvényi feltételei.
A rendelkezésre álló nyilvános tájékoztatás szerint a bíró a bizonyítás befolyásolásának veszélyét fontos körülménynek tartotta. A cél az volt, hogy a később meghallgatandó személyek külső befolyástól mentesen tehessék meg vallomásukat.
Ez természetesen támadható jogorvoslattal, és Seszták védelme vitatja is a szükségességét. De a letartóztatás addig hatályos bírói döntés marad, amíg azt egy későbbi bírósági határozat meg nem változtatja.
SESZTÁK KÖZBEN NEM AKAR LEMONDANI A MANDÁTUMÁRÓL
Seszták Miklós országgyűlési képviselői mandátumáról sem mondott le. A KDNP hivatalos honlapja továbbra is a párt alelnökeként és országgyűlési képviselőként tünteti fel, miközben jelenleg letartóztatásban van.
A letartóztatás önmagában nem szünteti meg egy országgyűlési képviselő mandátumát. Gyanúsítás és kényszerintézkedés esetén továbbra is érvényes az ártatlanság vélelme, ezért politikai tisztségének automatikus elvesztése sem következik a jelenlegi helyzetből.
A párt álláspontja szerint a mandátum visszaadása éppen annak elfogadását jelentené, hogy jogos volt a szerintük politikailag motivált eljárás. Ezért a Fidesz–KDNP nemcsak jogi, hanem szimbolikus kérdésként is kezeli, hogy letartóztatott politikusai a parlament tagjai maradnak-e.
A KDNP MOST MÁR NEMCSAK JOGI, HANEM LELKI TÁMOGATÁST IS SZERVEZ
A megfigyelésről, mentelmi jogról, bizonyítékokról és letartóztatásról szóló hetek után ezért új szintre lépett Seszták pártjának reakciója. Most már nem csupán ügyvédi nyilatkozatok, parlamenti felszólalások és politikai közlemények jelennek meg, hanem szó szerint imára hívják a támogatókat.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei szervezet azt kéri, hogy aki teheti, mondjon el egy imát Sesztákért, és adja tovább a felhívást. A megfogalmazás szerint „egy ima, egy közösség, egy összefogás” lehet a válasz a politikus jelenlegi helyzetére.
Ez nem is meglepő egy magát kereszténydemokrata értékek alapján meghatározó párttól. A KDNP saját hivatalos bemutatkozásában is hangsúlyozza a keresztény erkölcs és értékrend politikai szerepét. Az imalánc tehát a párt identitásába természetesen illeszkedik.
A „POLITIKAI FOGOLY” KIFEJEZÉS AZONBAN MÁR JÓVAL TÖBB EGY IMÁNÁL
A bejegyzés legfontosabb politikai része kétségtelenül ez a két szó. Amikor valakit politikai fogolynak neveznek, azzal nem pusztán együttérzést fejeznek ki, hanem lényegében azt állítják, hogy szabadságának korlátozása mögött politikai cél áll.
A KDNP ezt az álláspontot képviselheti, de azt tényként nem lehet kijelenteni. A jelenlegi nyilvános adatok szerint Sesztákot konkrét korrupciós bűncselekményekkel gyanúsítják, mentelmi jogának felfüggesztése után gyanúsították meg, és a letartóztatását nyomozási bíró rendelte el.
Ugyanakkor a védelemnek joga van vitatni az eljárást, a megfigyelés jogszerűségét és a letartóztatás szükségességét. Ezeket a vitákat a jogorvoslati fórumoknak kell eldönteniük, nem a Facebook-kommenteknek.
IMÁDKOZNI LEHET ÉRTE, AZ ÍTÉLETET AZONBAN TOVÁBBRA IS A BÍRÓSÁG MONDHATJA KI
A Seszták Miklósért meghirdetett imalánc így egyszerre vallási és politikai történet. Egy letartóztatott párttársért imádkozni önmagában teljesen független attól, hogy az ellene folyó büntetőeljárás végül milyen eredménnyel zárul. A hitbeli szolidaritás nem bizonyíték, de természetesen nem is tiltott vagy rendkívüli reakció.
A büntetőeljárás közben a maga útján halad tovább. A nyomozóknak kell feltárniuk a pénzmozgásokat, a szerződéseket, a korábbi állami döntéseket és a tanúvallomásokat. Az ügyészségnek kell eldöntenie, lesz-e vádemelés, és ha igen, a bíróság feladata lesz eldönteni, bizonyíthatók-e a Sesztákkal szembeni vádak.
Addig két dolgot egyszerre kell szem előtt tartani: Seszták Miklóst súlyos, többmilliárdos korrupciós bűncselekményekkel gyanúsítják, és jelenleg bírói döntés alapján letartóztatásban van – de továbbra sem elítélt ember, ezért megilleti az ártatlanság vélelme.
MOST MÁR AZ EGÉSZ VÁRMEGYEI KDNP ÖSSZEZÁRHAT SESZTÁK MÖGÖTT
A most meghirdetett imalánc minden jel szerint azt mutatja, hogy Seszták szűkebb politikai közössége sem készül arra, hogy távolságot tartson tőle. Éppen ellenkezőleg: nyilvánosan kiállnak mellette, lelki támogatást kérnek számára, és azt szeretnék, ha minél szélesebb körben csatlakoznának hozzájuk.
Különösen erős szimbolikus jelentése van ennek Szabolcs-Szatmár-Beregben, ahol Seszták hosszú ideje meghatározó politikai szereplő, és a KDNP vármegyei szervezetének saját hivatalos adatai szerint is ő az elnöke. A saját szervezete tehát most imaláncot szervez azért a politikusért, aki közben egy budapesti büntetés-végrehajtási intézetben várja a nyomozás következő fordulatát.
A következő fontos dátum október 30. lehet, ameddig a jelenlegi letartóztatás szól. Addig eldőlhet, hogy a hatóság szükségesnek tartja-e a kényszerintézkedés meghosszabbítását, és újabb nyomozati részletek is előkerülhetnek.
A KDNP addig azonban már meghozta a maga döntését: Sesztákot nem engedik el politikailag, sőt most már imával is mögé állnak. Hogy a „politikai fogoly” megjelölésből lesz-e több pártpolitikai állításnál, azt nem egy imalánc fogja eldönteni. A súlyos korrupciós gyanúkat és Seszták védekezését végül bizonyítékok alapján kell mérlegelni. Addig viszont a helyzet meglehetősen szokatlan: egy országgyűlési képviselő és volt miniszter letartóztatásban van, saját vármegyei pártszervezete pedig országos imaláncot próbál szervezni érte.
Forrásellenőrzés: KDNP Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei szervezete, KDNP, Fidesz, Legfőbb Ügyészség, Központi Nyomozó Főügyészség, Fővárosi Törvényszék.
Szerző More by Szerző
